Egyrészes:A szülés

 Nem mindenki éli át a szülés csodáját.Sokan azért nem szűlnek mert nincs idejük gyereket nevelni, vagy mert fájdalmas a szülés.Valójában csodálatos érzés hogy a gyermekedet akit 9hónapig a szíved alatt hordtál megszületik és a karodban tarthatod, vagy pedig a férjedet amint kezébe veszi a közös gyermeketeket.Én is így voltam vele
...Egy csókot dobott az ajkaimra és elment.Mivel egyedül voltam otthon gondoltam felhívom Angelát hogy beszélgessünk egy kicsit.Ő rögtön igent mondott így félóra múlva az egyik kávézóba ültünk.Előttünk egy-egy tea és sütemény.Ép a hétvégéről beszélgettünk mikor erős fájdalmat éeztem.
-Szívem jól vagy?-kérdezte rögtön..
-Igen-bológattam.
Még egy ideig beszélgettünk mikor fizettünk és felálltunk.
Felálltam de akkor nagyon erős összehúzódás söpört végig rajtam.A pocakomhoz kaptam és éreztem ahogy a nedvesség a földre szivárog.Lenéztem és Angelával egyszerre jelentettük ki:
-Elfojt a magzatvíz!
Tudtam hogy sietünk kell hisz a kórház messze van és az első gyermekemet is hamar a világra hoztam.
-Angie azonnal hívd fel a Booth-t és a mentőket!
-Rendben.Azonnal intézkedem.
Egy pincér jött az asztalunkhoz.
-Hölgyem jól van?Segíthetek valamiben?-kérdezte kedvesen.
-Jól vagyok Angela mindent kézben tart-mondtam de egy újabb fájás elhallgattatott.
20perc múlva megérkezett a mentőautó.Felsegítettek és lefektettek a hordágyra majd a kocsiba toltak.Szirénázva mentünk a kórházba.A forgalom nekünk kedvezett így alig 10perc alatt beértünk.Kinyitották a hátsó ajtót és kivettek a hordággyal együtt.Betoltak a Szülész Nőgyógyász épületbe.A baloldali lifttel mentünk fel a másodikra és egyenesen a szülőszobába vittek.Ott aztán felgyorsultak az események.Megjelent a szülész orvos aki megvizsgált.Hamarosan több ember is megjelent.Felállították a paravánt ami mellhastól lefelé takar.Megragadtam az egyik nővér kezét és két fájás között megkérdeztem:
-A férjem hol van??
-Nyugodjon meg hölgyem a férje hamarosan megérkezik .
Ekkor belépett ő.Azonnal hozzám lépet és megfogta a kezemet.
-Nem lesz semmi baj kicsim.Minden rendben lesz.
-Temperance a következő fájásnál nyomjon.-mondta a doki miközben leült a székére.
Éreztem a fájást így minden erőmet beleadva nyomtam.Booth kezét erősen szorítottam.Éreztem hogy szédülök ezért,a fejemet feljebb emelték ezzel elkerülték hogy elájuljak.Még kétszer nyomtam.Az utolsónál bele vetettem minden erőmet és meghallottam a gyermekem sírást. Próbáltam oda lesni de nem sok mindent láttam.Az orvos a nővérekhez beszélt.Egy nővér hozzánk lépett,kezében a gyermekünk.
-Uram,Hölgyem!Gratulálok!Kisfiúk született.
A nővér átadta a kezembe a gyermekünket én pedig a szívemhez tettem.
-Mi lesz a neve?-kérdezte a nővér.
-Hank Lance Jared Booth.
-A nővér ráadott egy karszalagot.Booth át vette a fiunkat és kisétált a váróba ahol ott vártak a többiek.Én majdnem elaludtam hisz fáradalmas volt megszülni de ez felért egy csodával.Már két ilyen csodát éltünk át mi ketten...Gyönyörű érzés...