Nehéz évek

2016
Botthék nehéz télen vannak túl. Sok minden történt velük az elmúlt hetekben. Persze sokminden közre is játszott. Talán kezdhetném az elején.
2016.február 26
Ma reggel korán keltünk. Christinet elfuvarosztam az iskolába mint ahogy Parkert is. Bonest pedig hagytam. Nem nézett ki valami jól mikor reggel felkeltünk így visszatessékeltem az ágyba és szóltam Camnek hogy ma nem megy dolgozni. Aggódtam miatta és nem csak azért mert beteg lett hanem mert ráadásul 6 hónapos terhes. Nem tudom milyen hatással lehet egy betegség a magzatra mert ebbe Bones a koponya  de laikusan nézve egy komolyabb betegség biztos árthat neki.
Miután Christine-t is  kitettem az iskolánál haza fele indultam hogy ránézzek Bonesra. Még jó hogy így tettem. Megálltam a Royalnal egy erős feketére majd egyenesen haza hajtottam. A házunkban csend honolt. Halkan fellopoztam a lépcsőn és benyitottam a szobában. Elkapott a félelem.....
Az egész ágy vérben úszott. Remegő kezekkel nyomtam be a 911-et.
Rögtön elmagyaráztam a diszpécsernek a gondomat. Két perc múlva  megérkezett a roham kocsi. A mentősöket felnavigáltam a hálónkba míg én telefonáltam. Szóltam Angelának hogy vigyázzon a gyerekekre és Maxnek is akit nem tudtam utol érni. Több mint félóra múlva jöttek le a mentősök.
-Uram ha velünk akar jönni siessen.-mondta az egyik piros kabátos.
Természetesen velük akartam menni így hát a mentőgépkocsi vezetője után eredtem. Gyorsan még bezártam az ajtót és beültam a hátsó térbe Bones mellé.Megfogtam a kezét és imádkoztam. Imádkoztam hogy ne legyen semmi baja se neki se a babánknak. Ha Bonest elveszíteném abba én belehalnék.Rekord idő aladt értünk be a washingtoni kórház sürgösségiére.
Egy  vizsgáló szerűségbe  tolták be Bonest. Persze az orvosok kiküldtek mondván hogy megvizsgálják.
Nem akartam kimenni vele akartam maradni de egy biztonsági őr kivezetett pedig még az aduászt is bedoptam hogy FBI-os vagyok. Sajnos nem volt nálam a jelvényem így nem tudtam igazolni magam.  A váróteremben majdnem megörültem. A többi ember furcsán nézett rám de engem nem zavart csak Bones érdekelt. Már azthittem soha nem jön egy orvos hogy tájékoztasson aztán megjelent egy nővér. Egyenesen felém jött. Megállt elöttem és megszólított.
Uram kérem jöjjön velem. Utánna iramodtam.
a nővér pultán álltunk meg.
-Felkell tennem párkérdést.
-Rendben
-Akivel jött.A...
-Feleségem.
-Neve?
-Dr. Temperance Brennan.
Születési idő hely?
-1975.04.22. Ohio
Lakhely?
-Washington Arlington e-street 941
Legközelebbi hozzátartozó neve minősége címe telefon száma.
-Seeley Jospeh Booth házastárs férj Washington Arlingotn e-street 941 06305667697.
-Tud-e valamilyen allergiáról?
-Nem Bones semmire se allergiás.
-Utolsó menstruációja?
-Hathónappal ezelőtt.
-Van-e valamilyen segéd eszköze?
-Nincs....
Miután minden kérdésre válaszoltam visszatessékeltek a váróba.  Talán néhány órát de lehet hogy csak párpercet várhattam mikor szólitottak. Elléptem az akváriumtól  és egy fehérköpenyes után eredtem. Végre Boneshoz kisértek. Az ágyhoz léptem és megfogtam a kezét. A fejénél minden fajta csövek voltak. A jobb karjából és a balból is egy egy branül állt ki. Az egyiken infúzió a másikon pedig vért vezettek be a vénába. A melkhasán egy EKG ami egy szív monitorhoz kapcsolodott és egy baba monitor.
-Mi történt vele?-kérdeztem aggódva.
-Megindult a szülés.
-Hogy mi?! De hát még csak a hatodik hónapban vagyunk az nem lehet.
-Ritka esetben igen. Szerencsére időben beért a kórházba. Kapott oxcitoxin injekciót és magnéziumot. Hamarosan a szülészetre visszük. Szerencsére a szerek hatásosak voltak így megállitottuk a szülést.
-És mikor vihetem haza?
-A nőgyógyásszal kell egyeztetni. Ami viszont aggasztó a bőr színe.
-Mi a baj?
Valamilyen vírust szedhetett össze a felesége.
-Miféle vírust! Nem voltunk sehol!
-Ez egy olyan vírus amely csak a terhes nők 5%-ában jelenik meg. A  vírus beinditja a szülést. Nagyon erős antibiotikumot adunk neki infúzion át de mostantól nem dolgozhat. Alig kelhet fel az ágyból mert nagyon genge. Állandó segítségre lesz szüksége míg felnem épül. De a szülést kell a lejobban átvészelni. Nem csak hogy kimeritő lesz  hanem fájdalmas is ami a gyógyulásnak nem tesz jót. De a többit  majd a nőgyógyásszal beszélje meg.
-Köszönöm doktorúr.
-Ez a munkám Mr.Booth.
Egy óra múlva felvitték a hatodikra. Itt nem volt egyszobás ágy így egy nő mellé fektették be. Leültem Brenn ágya mellé és megfogtam a kezét. Nemsokra rá egy nővér lépett be a szobába.
-Jónapot!-köszönt.
-Lázlapot tűzött Brenn ágyára majd a másik oldalra lépett.
-Megmérem a vérnyomását veszek vért és csinálok egy EKG-t.
-Rendben.
Miután mindent megcsinált megigazította az ágyat és kiment. Szinte egésznap vártam hogy felébredjen. De semmi nem történt. Úgy este hat körül egy orvos lépett be másik orvosokkal. Gyorsan felkeltem a székből.
-Dr.Wall ő az új beteg.
-Kösz Dr.Carter.
-Üdvözlöm ön a hölgy férje?
-Igen.
Rendben. Megvizsgálom a feleségét és holnap reggel megbeszélünk mindent. Ma már lejárt a látogatási idő elkell hagynia a kórtermet.
-Rendben.
Felkaptam a dzsekim egy puszit nyomtam Bones homlokára végül elhagytam a szobát. Még megadtam a nővéreknek a névjegyem majd haza mentem. Egy listával a kezembe kezdtem el pakolni......