Vasárnap
Már alig várom a holnapi napot. Nem csak azért mert holnap leszek kilencedikes hanem azért mert apáék hazahozzák a kistestvéremet. Az én családom kicsit más mint egy átlagos család. Régebben anyuval éltem Londonban de most hogy gimnazista lettem vissza költöztem az államokba apuékhoz. Nem mitha anyuval és a barátjával John-nal nem szerettem volna élni csak hát az államokban mégis több lehetőségem van a gimnáziumok terén. Így hát nyár közepén a szokásos nyaralásnál vissza költöztem apuékhoz és szerintem jól döntöttem. Szeretek velük élni. A velük jelző pedig a következő. Apu kb két éve elvette feleségül a társát Dr.Temprance Brennant. Már előtte kb egy és fél évvel azelőtt született egy fél tesóm Christine. Most pedig Hank. Ma is Christinenel és Max bácsival Bones apukájával vagyunk itthon és várjuk a fejleményeket. Már vagy kéthete bent tanányznak a kórházban. Amit tudni illik apu FBI ügynök. Ép valami ügyön dolgoztak (a gyilkos 100 golyót eresztett az áldozataiba) mikor a helyszínen lelötték Bonest és apu is kapott egy-két golyót. Még apunál nem voltak sulyós sérülései addig Bonesnál igen. A kórházba se mehettünk be csak apu tájékoztatott minket és megkért hogy segítsek. Aput levették az ügyről mert közel áll Boneshoz és most valami balfácán vezeti a nyomozást aki eddig nem találta meg a gyilkost. Az elmúlt hetekben tehát FBI ügynökök kisértek minket mindehova. Apu összeomlott ideileg. Aztán egyik nap hívták a kórházból. Bonesnál elfojt a magzatvíz. Este pedig jött az MMS hogy megszületett az öcsénk Hank Lance Jared Booth. .... Hát ilyen az én családom.....
Ép vacsoráztunk mikor apu megjött
-Sziasztok-köszönt vidámabban.
-Apuci-rohant Christine apa karjaiba.
-Parker holnapra felkészültél?-érdeklődött
-Igen-feleltem.
Apa adott egy pacsit a jó kezével - a másikat Bones törte el szülés közben-és leült mellém.
-Bocsánatot szeretnék kérni hogy az elmúlt hetekben nem figyeltem rád csak...
-Tudom. Semmi baj de akkor holnap reggel elviszel?
-Igen. Persze......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése